Az elmúlt időszak kemény tőkepiaci eseményei sokakban megtörték a hitet a piacok profittermelési képességében. Viszont én úgy gondolom, hogy akármennyire pesszimisták a kilátások, mindig lehet találni jó lehetőségeket. Szerintem az egyik ilyen lehetőség a lítium.
Tavaly félmillió tonna lítium-karbonátra volt kereslet, 2030-ra pedig akár a négymillió tonnát is elérheti, évente átlagosan 30 százalékkal növekedhet a lítiumion-akkumulátorok iránti kereslet, de ez valószínűleg egy konzervatív becslés, hiszen az elektromos autók értékesítése hihetetlen mértékben növekszik világszerte, illetve a szállítmányozás is hamarosan áttérhet az elektromos meghajtásra.
Az elkövetkező évek, évtizedek egyik leglátványosabb változása a belsőégésű motorokkal szerelt autók eltűnése lehet, miután számos ország jelenti be az ilyen típusú autók értékesítésének betiltását. Az elektromos autók globális térnyeréséhez azonban rengeteg pénzre és nyersanyagra lesz szüksége az autóiparnak, amelyből kiemelkedik az akkumulátorgyártáshoz jelenleg megkerülhetetlen lítium.
A lítiumtermelés nagy részét autókhoz, telefonokhoz és egyéb berendezésekbe való akkumulátorokban használják fel, de az egészségügyben, illetve a kerámia- és üveggyártásban is szükség van erre a nyersanyagra. Általános vélekedés szerint a lítium-felhasználás exponenciálisan fog növekedni az elkövetkezendő két évtizedben, így érdemes közelebbről megvizsgálni ezt a területet.
Míg 2021-ben 500 ezer tonna lítium-karbonátra volt kereslet, addig 2030-ra ez az érték elérheti a négymillió tonnát is. A legnagyobb mozgatórugója a kereslet növekedésének az elektromos autók terjedése: tavaly megduplázódott, 6,6 millióra nőtt az eladott elektromos autók száma, így a globálisan értékesített autók 10 százalékát tették ki a „zöld rendszámos” járművek. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) felmérése szerint a hatalmas növekedés idén is folytatódik, hiszen az év első felében 75 százalékkal emelkedett az elektromosautó-értékesítések mértéke globálisan. Nem véletlen, hogy ilyen mértékben veszik a fogyasztók az elektromos hajtású autókat, az elmúlt pár évben ugyanis számtalan politikai irányelv született, ami támogatja ezeknek a típusú autóknak az elterjedését. Az egyik legfontosabb az, hogy egyre több ország tervezi a belsőégésű motorokkal szerelt autók értékesítésének a betiltását.
Ezekre az intézkedésekre nem is kell olyan sokat várni, hiszen míg Kanada csak 2035-ben szüntetné be ezeknek az autóknak az értékesítését, addig Norvégia már 2025-ben, mindössze 3 év múlva. Világszerte számos ország támogatja pénzügyi ösztönzőkkel az elektromos autók vásárlását, amelyek további keresletnövekedést eredményeznek. Jó példa erre az Egyesült Államokban a közelmúltban megszavazott Inflációcsökkentési Törvény (Inflation Reduction Act), amelyben 2030-ig 40 százalékkal tervezik csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, részben az elektromos autók vásárlásának támogatásán keresztül. Ez pozitív hatással lesz az elektromosautó-értékesítésekre, ami az olyan nyersanyagok értékét is növelheti, mint a lítium.
Jelenleg Chile, Ausztrália, Argentína, illetve Kína rendelkezik a legnagyobb lítiumtartalékokkal, amelyből Ausztrália és Kína a legnagyobb kitermelők. A nyersanyag árfolyama hatalmas emelkedésen van túl, és véleményem szerint ez még csak a kezdet, hiszen ez lehet az egyik legértékesebb nyersanyag a világon a zöldenergia szempontjából. A lítium árfolyamalakulásának az előrejelzését két oldalról érdemes megvizsgálni. Az egyik a keresleti, vagyis, hogy milyen mértékben nőhet a nyersanyag iránti kereslet az elkövetkezendő években, évtizedekben, a másik oldal pedig a kínálati, vagyis, hogy tudunk-e elegendő nyersanyagot bányászni.
Egy elektromos autó akkumulátorához körülbelül 8 kilogramm lítium kell, a készleteket tekintve pedig 2,75 milliárd akkumulátort lehet összesen legyártani. A Nemzetközi Energiaügynökség azt a célt tűzte ki 2050-re, hogy teljesen szén-dioxid-mentesek legyenek az utak, amihez körülbelül kétmilliárd akkumulátorra lesz szükségünk. Elméletileg tehát lesz elég lítium, azonban nem tudjuk az összes lítiumot az elektromos autókhoz felhasználni, hiszen a számítógépekhez, telefonokhoz, egészségügybe, iparba, illetve egyéb eszközökhöz szintén kell majd a nyersanyag. Természetesen számtalan folyamatban lévő projekt is létezik a lítium kiváltására vagy az akkumulátorok hatékonyságának növelésére, ezek azonban mind időbe telnek.
Az IEA kutatása alapján a 2010 és 2019 között üzembe helyezett lítiumbányák fejlesztése átlagosan 16,5 évet vett igénybe, ami alapján a kínálati oldal szűkös lehet az elkövetkezendő évtizedekben.
Mindemellett a keresleti oldal hatalmas növekedést vetít elénk. Tavaly félmillió tonna lítium-karbonátra volt kereslet, 2030-ra pedig akár a négymillió tonnát is elérheti. A McKinsey elemzése szerint 2030-ig évente átlagosan 30 százalékkal növekedhet a lítiumion-akkumulátorok iránti kereslet, de ez valószínűleg egy konzervatív becslés, hiszen az elektromos autók értékesítése hihetetlen mértékben növekszik világszerte, illetve a szállítmányozás is hamarosan áttérhet az elektromos meghajtásra. Ugyan eddig Kína vezette a villamosítást, hamarosan a világ többi része is észbe kaphat. Kalifornia államban 2035-re tették a belsőégésű autók értékesítésének a tilalmát – évente közel kétmillió új autót értékesítenek az államban, 2035 után ez mind elektromos lesz.
Ebből a hatalmas növekedésből számtalan tőzsdén lévő vállalat profitálhat. A Piedmont Lithium (PLL), illetve a Lithium Americas Corporation (LAC) mind jó befektetésnek bizonyulhat a hosszabb távon gondolkodó befektetők számára.
A cikk először a Világgazdaság.hu vélemény rovatban jelent meg.
A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
