A Tisza párt vasárnapi 2/3-os győzelmével a magyar eurobevezetéshez szükséges politikai akarat megszületett. Az erős társadalmi támogatottság viszont még nem jelenti azt, hogy a lakossági és gazdasági szereplők gondolkodásmódja a forintról gyorsan meg tud változni. A forint euróval szembeni jelentős nominális leértékelődése az elmúlt 15-20 évben a forinttal szemben nagy bizalmatlanság okozott, jóllehet az euró és forint közötti kamatkülönbség még a 400 fölötti szinteket is kompenzálta.
A magyar euró bevezetés legkorábbi dátuma 2030 lehet, azaz 4-6 éven belül reálisan euró lehet a fizetőeszközünk. Ez a világkép azonban nem tudja néhány hét-hónap alatt megváltoztatni a szereplők gondolkodásmódját és döntéseit.
Azokban az országokban, ahol az eurót bevezették korábban jelentős felértékelődésen ment keresztül a saját deviza, a helyi részvény, a kötvény és az ingatlanpiac.
Magyarországon is arra kell számítani, hogy a jelenlegi „szokatlanul” erős EURHUF még tovább fog erősödni, a kötvény hozamok fokozatosan hozzá fognak csökkenni az eurozónás hozamokhoz és a részvénypiac az elmúlt 3 év nagy rallyja után még tovább fog erősödni. Célárakat tekintve az EURHUF 350 körül érné el azt a reál effektív árfolyamot, ahová a cseh korona és a lengyel zloty erősödött az elmúlt 20 évben, hozzátéve, hogy ezek az országok nem tervezik az euró bevezetését. Az államkötvényhozamok esetében a szlovák hosszú kötvényhozamok jelenthetnek jó viszonyítási pontot, a 2051-ben lejáró szlovák kötvény hozama 4,25%, a magyar 2051/G jelenleg 6,15%.
Véleményünk szerint az egyedi portfoliókon belül a forint kitettséget jelentősen növelni kell, a hosszú magyar államkötvényeket a következő 3-4 évben folyamatosan, jelentősen felül kell súlyozni és a részvény piacon is folyamatosan felülsúlyban kell maradni.
Azt gondoljuk, hogy a befektetők meg fognak venni minden korrekciót és az euróbevezetés mérföldköveinek kommunikálásakor lehetnek komolyabb egyszeri erősödések (ERM2-höz csatlakozás, hivatalos céldátum kijelölés).
A magyar sztorit jelenleg még két további faktor katalizálja. Az egyik az EU források hazahozatala jelentős pozitív hatással lesz a növekedésre, költségvetésre, folyó fizetési mérlegre, államadósságra. A másik a magyar eszközök értékeltsége a választások előtt még jelentős diszkontot tartalmazott a régiós országokhoz képest és az eheti nagy erősödés ellenére ez diszkont csak részben csökkent azóta. A régiós, nem eurót használó országok értékeltségének elérése után kezdődhet majd a tényleges konvergencia.
