Bevezető: Jelen interjú Dobó Istvánnal, az Equilor Wealth Office igazgatójával és Dr. Bordás Robinnal készült, akik összesen mintegy 20 év tapasztalattal rendelkeznek az értékorientált és stratégiai pénzügyi tervezés területén, legyen szó befektetésekről, vagyonvédelemről vagy adókezelésről. A beszélgetésünk fókuszában a bankbetétek és az értékpapírok összehasonlítása áll, különös tekintettel előnyeikre, tipikus kockázatokra, jogi sajátosságaikra és adózási aspektusaikra. Célunk, hogy segítsük a befektetőket megalapozott pénzügyi döntéseik meghozatalában.
1. Kérdés: Milyen alapvető különbségek vannak az értékpapírok és a bankbetétek között, milyen kockázatok azonosíthatók?
BR: A bankbetétek esetében a befektető lényegében hitelt nyújt a banknak, így a pénz a bank mérlegében szerepel, és az intézményi kockázat lesz a domináns. Az értékpapírok (pl. részvények, kötvények) ugyanakkor lehetővé teszik a kockázat diverzifikációját – a befektető több vállalatba vagy eszközbe oszthatja el a tőkét, így csökkentve az egyedi kockázati kitettséget. Ha a bank csődbe megy, a betétesek csak a betétbiztosítási alap (pl. Magyarországon az OBA) által garantált összeghatárig (jelenleg 100 000 euró/fő/bank) védettek – de csak tényleges fizetésképtelenség esetén, pl. egyszerű likviditási problémák esetén még nem élesedik ez a garancia. Ez koncentrált kockázatot jelent, mivel a teljes befektetés egyetlen intézmény stabilitásától függ. Az értékpapírok likvidek, könnyen kereskedhetők a különböző tőzsdei platformokon keresztül, ami például gyors kilépést vagy portfóliónk átrendezését teszi lehetővé piaci ingadozások esetén. Összességében az értékpapírok rugalmasabb eszköztárat, így kockázatkezelést is kínálnak, ami hosszú távon előnyösebb lehet a befektetők számára.
DI: Robin által elmondottak közül kiemelném a diverzifikáció lényegét. Míg a betétnél egy intézmény kockázatát futjuk, úgy az értékpapírszámlán magasabb hozampotenciállal és porlasztott kockázat mellett különböző földrajzi-, iparági-, vagy éppen a kockázati étvágyunknak megfelelő befektetési eszközök rendkívül széles tárházából választhatunk, részesedhetünk akár a világ legsikeresebb vállalatainak eredményeiből is, egyszerre többől is. Tehát kijelenthetjük, a folyó- és betétszámlákon pénzt tartunk, míg az értékpapírszámla a különféle értékpapírok nyilvántartására szolgál.
Gyakrabban hallom partnereinket arról beszélni, hogy egy részvény árfolyamán mekkora nyereséget ért el, mint hogy 0-3 százalék közötti éves kamatot sikerült realizálni az adó levonása előtt. És rögtön megérkeztünk a második különbséghez, hogy magánszemélyek részére általánosan elérhetőek az olyan értékpapírok, vagy az olyan értékpapírszámlák, amelyek az elért eredmény után adómentességet biztosítanak, míg a betéteknél ilyen nincs.
És ha már a betéti kamatoknál járunk, itt általánosságban elmondható, hogy a lekötési időszak alatti feltörés a már megszolgált kamat kifizetésének elvesztését jelenti, addig egy hasonló kockázatú pénzpiaci befektetési alap napi árfolyamon, a kötvények felhalmozott időszaki kamattal együtt értékesíthetők.
A folyószámlák a mindennapi fizetési forgalom lebonyolítására szolgálnak, míg az értékpapírszámlák célja a befektetés.
Végezetül, az általánosan ismert, hogy mindkét számlatípushoz meghatalmazott is hozzárendelhető, de társszámla tulajdonos, vagy haláleseti rendelkezés a magánszemélyek részére vezetett számlák felett csak a folyó- és betétszámlák felett adható.
2. Kérdés: Jogilag pontosan mit jelent az, ha valaki különböző pénzügyi eszközökkel rendelkezik: ezek valódi tulajdonnak számítanak-e, és ha igen, milyen értelemben tekinthetők az értékpapírok a tulajdon egy formájának?
DI: Sokszor felmerül ez a kérdés a tárgyalásoknál. Legtöbbször úgy szoktam könnyen érthetővé tenni, hogy míg a folyó- és betétszámlákon tartott összegeket a betétes kölcsön adja a pénzt a banknak, hogy az jegybanki betétbe, hitelbe, vagy más eszközökbe helyezze ki. Az értékpapírszámlák úgy működnek, mint egy garázsbérlet, vagyis a számlavezető egy garázst biztosít, ahova beállhat a befektető a luxus-, veterán-, vagy a hétköznapi használatra alkalmas saját tulajdonú gépkocsijával egyaránt. Ha a garázs bérbeadója tönkremegy, felszólítja a bérlőt, hogy parkoljon máshova a gépjárművével. Ez nagyon nagy különbség a két megtakarítási forma között, mert míg például a részvényeknél más vállalatokban tulajdonjogot megtestesítő értékpapír van elhelyezve a számlánkon, addig a betétnél kizárólag egy intézmény felé jelenik meg csak pénzbeli követelésünk.
BR: A bankbetétek jogilag követelést testesítenek meg, mivel a betétes hitelezője a banknak, de nincs közvetlen tulajdonjoga semmilyen eszköz felett. A bank szabadon rendelkezik a betéttel, és a betétes jogai korlátozottak, így alapvetően csak a szerződés szerinti kamatra és tőke visszafizetésére lehet jogosult.
Az értékpapírok esetében a tulajdoni viszonyok árnyaltabbak. Részvényeknél valódi tulajdonrészt szerez a befektető az adott vállalatban, ami a gyakorlatban tipikusan szavazati jogot, osztalékot és adott esetben részesedést jelent a vagyonból (pl. csőd esetén). Kötvényeknél ugyanakkor a befektető hitelezői státuszt kap, nem pedig tulajdont. A befektetési jegyek esetében pedig nem tulajdonról van szó, hanem azok szerződéses részesedést képviselnek az alap vagyonából, amihez speciális befektetővédelmi szabályozás is társul. Itt előny még, hogy a befektetési jegyek esetében, mivel ezek kollektív befektetési formák, a kockázat tovább aprózódik, nyíltvégű alapoknál pedig kifejezetten magas a likviditási tényező. Kockázatok lehetnek a piaci ingadozások mellett az alapkezelői hibák (kvázi rossz döntések), de kiemelendő még a kockázatos alapok kategóriája, amelyek magas hozamot ígérnek, de volatilisebbek – ezek ideálisak azoknak, akik nagyobb kockázatot vállalnak a potenciálisan magasabb nyereségért.
Összefoglalóan tehát bizonyos értékpapírok ténylegesen tulajdont képviselnek, ami kiterjedtebb jogi védelmet nyújt, ez pedig véleményem szerint nagyobb autonómiát ad a befektetőnek, szemben a bankbetétek passzív jellegével, ahol a bank dönt a pénz felhasználásáról.
3. Kérdés: Milyen konkrét kockázatok kapcsolódnak ezekhez a pénzügyi eszközökhöz, és milyen módszerekkel lehet ezeket a kockázatokat csökkenteni vagy kezelni?
BR: Bankbetéteknél a fő jogi kockázat az intézményi rendellenesség, vagy egy rendszerszintű zavar; ez tipikusan likviditási gondok formájában mutatkozik meg, amikor a bank nem tudja időben visszafizetni a betétünket – erre már láttunk pár példát az utóbbi pár évtizedben.
A likviditási válság gyakran a fizetésképtelenség előszobája, bár jogilag a két fogalom nem azonos.
Főleg értékpapíroknál értelmezhetők a piaci kockázat (árfolyam-ingadozás) mellett az olyan jogi kockázatok, mint a vállalati fizetésképtelenség, ám ezek megfelelő diverzifikációval abszolút minimalizálhatók. Érdekes szabályozói sajátosság, hogy az értékpapírokat jellemzően elkülönítve, saját értékpapír-számlán vezetik, ami így elkülönített vagyonként védett. Ez azt jelenti, hogy még a befektetési szolgáltató (pl. bank, brókercég, Magyar Államkincstár) sem kezelheti sajátjaként az ügyfél értékpapírjait, azokat szigorúan elkülönítve kell nyilvántartania. Az értékpapírok ráadásul általánosan könnyen transzferálhatók, akár nemzetközi szinten, ami csökkenti a helyi intézményi kockázati kitettséget.
Megjegyzendő még, hogy lehetséges az anonimitásra vagy vagyonvédelmi célokra törekedni a befektetési stratégia megválasztásakor: befektetési jegyek esetén például elkerülhető a cégnyilvántartásban vagy más adatbázisban való szereplés, illetve az alap vagyona is elkülönített, tehát védve van az alapkezelő fizetésképtelenségétől, hitelezőitől.
DI: Sokat járok középiskolákba és egyetemekbe vendégoktatóként, fontosnak tartom hogy a fiatalok már korán olyan gyakorlati tapasztalatokkal is gazdagodjanak, amelyek a tudatos pénzügyek világába kalauzolja őket. ÉS itt is mindig előhúzom a legfontosabb kártyát, a diverzifikációt. Betéteknél, hogy az OBA garanciát érvényesíteni tudjuk baj esetén, érdemes több pénzintézet között megosztani a megtakarításaink. Ennél még jobb módszer, ha a rövidtávon szükséges pénzmennyiség feletti részt kockázatvállalási hajlandóságunk és képességünknek megfelelő értékpapír portfóliót alakítunk ki.
Az idén megjelent jegybanki számítások szerint jelenleg körülbelül 24 ezer milliárd forint hever a magyar háztartásoknál készpénzben vagy látra szóló betétekben. Gondoljunk csak bele, hogy ennek a nagy része, ha csak 5%-os várható hozammal értékpapír befektetésekben lenne elhelyezve, az is többszáz milliárd forinttal gazdagítaná évenként a lakosságot és a vállalatokat. Direkt nem mondtam egy konzervatív hozamelvárást, az elmúlt években ennél magasabb eredményt is könnyen el lehetett érni. Ezért is fontos tudatosan foglalkozni a pénzügyeinkkel, amelyhez fontos tanács, mindenképp tapasztalt szakértőhöz forduljunk, ne feltétlenül a szomszédi jótanács vezéreljen minket.
4. Kérdés: Az adózás szempontjából milyen különbségek vannak az értékpapírokba történő befektetések és a bankbetétek között? Milyen adózási előnyök vagy hátrányok jelenhetnek meg az egyik, illetve a másik megoldásnál?
BR: Bankbetéteknél a kamatjövedelem azonnal adóköteles (pl. Magyarországon 15% kamatadó + 13% szociális hozzájárulás), és nincs sok kedvezmény. Értékpapíroknál már jóval kedvezőbbek a lehetőségek: hosszú távú tartásnál (pl. TBSZ-számlán) adómentesség érhető el, osztalékokra kedvezményes adózás alkalmazandó, és van lehetőség szembeállítani a veszteségeinket az elért nyereségekkel. Röviden kiemelném, hogy az értékpapírok adózási rugalmassága – pl. a tőkenyereség halasztása – nagyobb nettó hozamot eredményezhet, ami további érv egy diverzifikált portfólió (és így komplexebb adóstratégia) kialakítása mellett.
DI: Robin által elmondottakon túl fontos megemlíteni a Nyugdíj-előtakarékossági számla előnyeit is a Tartós Befektetési Számla mellett; ahol a nyereség adómentessége mellett 20%, de maximum 100.000 forint adókedvezmény jóváírásával is gazdagodhatunk évente befizetéseink után. Ezzel a speciális értékpapírszámlával a hazai befektetőknek extra lehetőséget biztosít az állam az öngondoskodás és a hosszútávú gondolkodás preferálása érdekében.
4. Kérdés: A lakossági megtakarításokról sok szó esik, de vajon a vállalkozások esetében is hasonlóan működnek ezek a pénzügyi megoldások? Mennyiben érvényesek ugyanazok az elvek és szempontok a cégek megtakarításaira is?
DI: Igen, sőt talán hatványozottabban, hisz ők felelősek a háztartások jövedelméért. Minden munkáltatónak általános célja a dolgozói megelégedettség, melynek egyik eleme a kiadható bérszint. Amennyiben a vállalkozásban felgyűlt vagyonnal nem jógazdaként gazdálkodunk, vagyis ezt nem menedzseljük megfelelően, úgy a munkaerő megtartó fejlesztésekre és béremelések fedezetére is fordítható pénzügyi nyereség többlettől elesünk. Nemzetgazdasági fontosságú ez a kérdés, mert nem csak a vállalkozások eredményeit tudja növelni, hanem ezen befektések bekerülnek a gazdasági körforgásba, részvényvásárlásokkal tőkeinjekciót adhatunk a legsikeresebb magyar vállalatoknak, államkötvényekkel a központi költségvetés stabilitását és a közösségi érdekeket szolgáló értékteremtő beruházásokat is közvetetetten segítjük.
BR: A vállalkozásoknál a diverzifikált értékpapír-portfólió továbbra is erőteljes eszköz a vagyonkezelésre, de azért más adózási keretek között: a kamat- és árfolyamnyereség-bevételek főszabály szerint a 9%-os társasági adó hatálya alá tartoznak, míg az osztalékbevétel általában adóalap-csökkentő tétel (de pl. bejelentett részesedés esetén az értékesítés árfolyamnyeresége is adómentessé válhat). Vállalati portfóliónál az alapkérdés nem is a 9%-os adókulcs, hanem olyan tényezők, mint a befektetés minősítése, annak számviteli kezelése, kapcsolt ügyleti jelleg, vagy hogy éltünk-e a bejelentés lehetőségével. Bár a vállalkozások dimenziójában nem alkalmazhatók a NYESZ vagy a TBSZ előnyei (utóbbi alól kivételt képeznek bizonyos bizalmi vagyonkezelési konstrukciók), ám ezek hiányát akár kompenzálhatják is más eszközök, pl. a céges portfólió optimalizálása, vagy tőkeigényesebb instrumentumok kiválasztása.
Mindenképp megfontolandó a vagyonkezelő struktúra kérdésének körüljárása abban az esetben, ha hosszú távú, összetettebb és előre rögzített elvek mentén történő vagyonvédelem a cél.
BR: Véleményem szerint az értékpapírok jogi rugalmassága – pl. gyors eladás vagy öröklési szempontok – messze felülmúlja a bankbetétek merevségét, így ideálisabbak szofisztikáltabb befektetési stratégiák kialakításához, átfogóbb jogi védelmi mechanizmusok mellett.
DI: Véleményem szerint egy kockázatvállalási hajlandóságunknak és képességünknek jól megválasztott értékpapír portfólió jobban hozzájárul az előre meghatározott befektetési időtáv szerinti jövőbeni céljaink eléréséhez, gyermekeink és unokáink támogatásához, jövőbeni üzleti fejlesztések támogatásához, mint egy nulla közeli kamatozású betét, amely bár a rendkívül stabil bankrendszerünk esetén sem jelent porlasztott kockázatot.
***
Szakértőink véleménye alapján az értékpapírok nem csupán kockázati előnyöket kínálnak a diverzifikáció és likviditás révén, hanem jogi és adózási szempontból is robusztusabbak a bankbetéteknél. Mindig javasolt azonban szakemberrel konzultálni az egyedi befektetési terv kialakítása érdekében.
(Disclaimer: a cikk általános jogi és pénzügyi véleményeket tükröz, nem helyettesíti a személyre szabott tanácsadást.)
