A mesterséges intelligencia az elmúlt két évben nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a tőkepiaci narratíva központi témája lett. De minden megatrend magában hordozza a túlzás és korrekció veszélyét is.
Az AI-technológiára épülő vállalatok és az ehhez kapcsolódó részvénybefektetések az utóbbi években hatalmas mértékben növekedtek. Ez együtt jár kockázatokkal is: ha a technológia nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, vagy ha a piac elszállt optimizmussal árazta bele a jövőt, akkor komoly korrekció következhet be.
Az elmúlt napok esését látva elképzelhető, hogy sok befektető megijedt vagy egy nagyobb esést vizionál. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés: egy újabb korrekciót látunk, vagy pedig most jött el a trendforduló, és kipukkad a lufi?
Korrekció vagy trendforduló?
Az elmúlt héten 5 százalék körül esett vissza a Nasdaq, 3 százalékkal az S&P 500. Az elmúlt hónapokban hasonló mozgások azonban bőven előfordultak. Az indexek éppen, hogy az 50 napos mozgóátlagot közelítik, így a trend még mindig erős, önmagában tehát kérdéses, hogy most jött-e el a trendforduló.
A jövőbeli mozgásokat persze senki nem látja, viszont érdemes néhány szempontot figyelembe venni, amely segítséget adhat a kérdések megválaszolásához. Elöljáróban viszont annyit megjegyeznék, hogy mindez nem helyettesíti a kockázatkezelést.
A 2000-es évek eleji dotcom-lufihoz hasonlóan most is egy forradalmi technológia köré épül a piaci eufória. A különbség viszont az, hogy az AI már most kézzelfoghatóan termel profitot — az Nvidia, a Microsoft vagy az Amazon esetében nem pusztán ígéretről van szó. A különbség tehát nem az, hogy van-e hype, hanem az, hogy ezúttal a technológia már bizonyít.
Óriási koncentráció az amerikai piacon
Ahogyan a The Economist cikke is rávilágít, jelenleg a háztartásoknak az Egyesült Államokban jelentős része van részvényekben – közvetlenül vagy nyugdíj- és biztosítási alapokon keresztül. Az amerikai részvényvagyon jelenleg nagyobb arányban van kitéve a piac mozgásainak, mint korábban.
Becslések szerint a lakossági részvénybefektetések nagy súlya miatt a részvénypiaci esés jelentős hatással van a fogyasztásra is az Egyesült Államokban. Egy nagyobb részvénypiaci korrekció tehát nemcsak a befektetői portfóliókat érintheti, hanem a gazdaság egészére is kihatással lehet.
Mivel az elmúlt 25 évben a lakosság tőkepiaci részvétele folyamatosan nőtt, döntéshozói oldalról (Fed és kormányzat) sem lényegtelen, mi történik a piacokon. Innen pedig adódik a kérdés: ha esik a piac, vajon beavatkozik-e a Fed vagy a kormányzat?
Egy 20–30%-os korrekció az amerikai technológiai részvényekben akár 15–20 billió dollárnyi vagyonvesztést is jelenthetne. Ez nemcsak a befektetőket, hanem a fogyasztást és a gazdasági növekedést is visszavetné. A Fed és a kormányzat ezért várhatóan reagálna – ahogy tette korábban is, amikor a tőkepiacok megingása a reálgazdaságot fenyegette.
A fundamentumok viszont erősek
A harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon nem hozott gyenge eredményeket. A mesterséges intelligencia kapcsán pedig az látható, hogy a vállalatok növelik a beruházásaikat, a félvezetőgyártók profitja pedig egyre csak növekszik. Az Nvidia értékeltsége még egyáltalán nem tűnik elszálltnak ehhez a növekedési ütemhez. Az AI-fejlesztések és beruházások túlnyomó része amerikai cégekhez köthető, de Kína sem marad le: a Baidu, a Huawei és az Alibaba is saját generatív AI-modelleket fejleszt. Európa viszont lemaradóban van, elsősorban szabályozási és tőkepiaci korlátai miatt. Ez a koncentráció növeli az amerikai piac sebezhetőségét, de egyben a vezető szerepét is.
Értékeltség és pszichológia
Magasabb növekedéshez magasabb P/E rátának is kell társulnia, amennyiben a vállalatértékelési módszertanokból indulunk ki. Az S&P 500-nál például jobban növekszik az Nvidia profitja, és a várakozások alapján jobban is fog növekedni, tehát indokolt lehet a magasabb árazás az indexhez képest.
Az eddigi jelentési szezonban a legnagyobb amerikai cégek kétharmada már jelentett, és még mindig az látszik, hogy átlagosan 8 százalékos volt a bevétel, és 12 százalék az EPS növekedés – közel azonos mértékben, mint az előző negyedévben. Az elemzők a szezon előtt kissé feljebb húzták várakozásaikat, emiatt a pozitív meglepetések mértéke kisebb, de így is a cégek többsége felülmúlta az előrejelzéseket. A piacokat ugyanakkor gyakran nem a fundamentumok, hanem a történetek mozgatják. Az AI-narratíva ma a „fear of missing out” (FOMO) tipikus példája – a befektetők attól félnek, hogy kimaradnak a következő nagy dologból. Ez a tömegpszichológia sokszor önbeteljesítő: az árfolyamok emelkedése újabb vásárlókat vonz, míg egy apró csalódás pánikot válthat ki.
Európa lemaradása
Ha növekedési számokból és értékeltségből indulunk ki, sokkal inkább Európában látható a probléma. A közelmúlt piaci emelkedése a vállalati profitnövekedésben nem jelent meg, ami inkább utal a fundamentumoktól való elszakadásra – vagyis a valódi lufi veszélyére. Erről korábbi bejegyzésünkben is írtunk.
Az AI ugyanakkor nem tűnik lufinak a klasszikus értelemben – inkább egy túlhevült megatrend, amelyben a reális várakozások és a spekulációk összemosódnak. Lesznek túlértékelt cégek, és lesznek olyanok, amelyek hosszú távon új iparágakat teremtenek.
Forrás: How much wealth would be destroyed by an AI stockmarket crash? | The Economist
