Az elmúlt pár évben a kínai részvénypiacok nagymértékben alulteljesítővé válltak, a több, mint másfél évtizedes felfelé menetelést követően. Egészen 2017 végéig a Sanghaj kompozit index felülteljesítette az S&P 500 amerikai indexet, azonban ezt követően egyre több problémával kellett szembenéznie a kommunista ország vezetésének, így a befektetők a régió egyébb országaiba vitték a pénzüket az emelkedő bizonytalanság következtében. Ugyan a bizonytalanság továbbra is fennáll, viszont egyre több olyan intézkedést és változást figyelhetünk meg, amik a befektetők bizalmát és kockázatvállalási kedvét növelheti.
A bizonytalanság okai
A kínai részvénypiacok lejtmenete nem a koronavírus elterjedésével kezdődött, hanem 2018-ban láttuk az első jeleket, hogy lassulhat a kínai növekedés és növekedhet a bizonytalanság. 2018-ban a legfontosabb indexek több, mint 25 százalékot estek a Kína és Amerika között zajló kereskedelmi háború, illetve a gazdasági lassulással kapcsolatos félelmek miatt. Az összes szektor teljesítménye negatív volt, ami azt jelentette, hogy a 2008-as gazdasági válság óta nem látott teljesítményt produkált a kínai index. Az év során a híreket a Washington-nal folytatott kereskedelmi háború dominálta, ami büntető vámok kiszabásában nyilvánult meg. 2018-at követően a piaci szereplők arra számítottak, hogy a következő évben valamifajta megállapodás születhet. Ez azonban nem történt meg és még jelenleg is folytatódik a gazdasági háború a két ország között. A Biden-adminisztráció fenntartotta ezeket a vámokat, miközben kibővítette a szankciókkal sújtott kínai vállalatok listáját. Ha valami, akkor a kereskedelmi feszültségek csak fokozódtak, mivel a technológiai dominanciáért folytatott verseny egyre fokozódik, és mind az USA, mind Kína igyekszik felgyorsítani a gazdasági „leválást” egy fő riválisáról. Ha a kereskedelmi adatokat megvizsgáljuk érdekes adatokat látunk. Ugyan a koronavírus negatívan hatott a kereskedelemre, láthatjuk, hogy a kereskedelmi háború kezdetét követően két év alatt közel 20 százalékkal csökkent az amerikai export mértéke, de természetesen az Amerikai import is több, mint 16 százalékkal esett vissza 2019-ben. A kereskedelmi háború következménye, hogy az Amerikai import csak 18 százaléka indul Kínából, míg a kereskedelmi háború előtt ez 22 százalék volt.
A kereskedelmi háborún kívül, a kínai gazdaság lassulására utaló jeleket is megfigyelhettünk, hiszen az ország feldolgozóipara elkezdett lassulni, amit a beszerzési menedzser index 50 pont alatti szintje jól bizonyított. Ez a bizonytalanságot csak növelte, hiszen a kínai gazdaság az elmúlt 30 évben szinte megállíthatatannak tűnő növekedésen volt túl, ami a végéhez érhetett.
Ezt követően egyre több probléma jelent meg a gazdaságban, hiszen már 2019 legvégén megjelentek a koronavírus első fertőzöttei, így egyre több korlátozó intézkedést, ezzel együtt a zéró-Covid politikát is bevezette a kormány. Az új korlátozások olyan extrémre sikerültek, hogy több tízmilliós városokat zártak le pár nap alatt, így a teljes gazdasági motor lelassult, sőt volt, ahol hetekre teljesen leállt az élet, tökéletes példa rá Sanghaj, ami a globális szállítmányozás egyik legfontosabb központja. A rengeteg korlátozás és ezeknek a gazdasági hatása teljesen elvette a befektetők kedvét a kínai papíroktól. Míg a koronavírus előtt a kínai gazdaság éves szinten 6-7 százalékkal tudott bővülni, addig 2020-ban már csak 2,2 százalékos volt a növekedés. Természetesen itt nem szűnnek meg a gazdasági problémák. A zéró-Covid politika mellett a másik hatalmas gond a gazdaságban az ingatlanpiaci krízis. A kínai GDP közel 30 százalékát az ingatlanpiac teszi ki, valamint a lakossági vagyon 70 százalékáért felel, tehát ha lassul vagy bedől az ingatlanpiac az nagy problémát jelent a teljes gazdaságra nézve. Tavaly, az Evergrande ingatlanfejlesztő vállalat fizetésképtelensége futótűzként terjedt át más vállalatokra is. A szabályozói rendszer túlzott szigorítását nem bírták el ezek a vállalatok, így az eddigi pénzbőség korszakát követően nem tudták fedezni a hatalmas adósságaikat, ami az építkezések leállását eredményezte, ez pedig azt jelentette, hogy a vásárlók hiába fizették ki az ingatlanokat, nem épültek meg.
Ennek a következményeit már láthatjuk az adatokban, hiszen idén az októberi új ingatlan árak 1,6 százalékkal csökkentek év/év alapon, ami a legnagyobb csökkenést jelenti 2015 óta, valamint a tranzakciók száma 28 százalékkal csökkent év/év alapon októberben.
Van ok az optimizmusra
Azonban, látunk optimizmusra utaló jeleket és akár a jövő év egyik legjobban teljesítő piacává is válhat Kína, tehát felülsúlyozásra javasoljuk. Kezdve az ingatlan szektorral, a szabályozó hatóságok 16 intézkedést vázoltak fel az ingatlanszektor likviditásának növelését célzó mentőcsomag részeként, beleértve a hitelek visszafizetésének meghosszabbítását, és a likviditási válság enyhítése érdekében a kínai banki és biztosítási felügyelet azt is közölte, hogy lehetővé teszi az ingatlanfejlesztők számára, hogy hozzáférjenek bizonyos előértékesítési forrásokhoz. Természetesen marad kockázat bőven, hiszen a kínálati oldal javulhat, viszont a keresleti oldal ezeken az intézkedéseken keresztül nem fog. A zero-covid intézkedések miatt a lakosság védekező üzemmódban van és nem új ingatlanok vásárlásával foglalkozik, hiszen nagyon bizonytalan a helyzet. Valószínűleg hosszabb időbe fog telni, míg teljesen magához tér a gyengélkedő szektor, viszont a kormányzati elhivatottságnak láthatók a jelei, ami a piaci hangulatot is javíthatja.
A zéró-covid politika is kezd enyhülni, hiszen az elmúlt hetekben egyre több korlátozást töröltek el. Kína széles körű enyhítéseket jelentett be Hszi Csin-ping elnök vitatott koronavírus korlátozásaival kapcsolatban, beleértve első alkalommal a házi karantént is, mivel újabb bizonyítékok kerültek napvilágra a járványügyi ellenőrzések gazdasági kárairól. A gazdasági fellendülés valószínűleg a zero-covid politika eltörlésével indulhat be, hiszen a legnagyobb bizonytalanságot a bármikor bekövetkezhető lezárások okozzák.
Az eddigi zárkózottság a kínai gazdaságot nagymértékben lassította és ez a jövőre nézve pozitív lehet, a gazdasági döntéshozók döntését tekintve. Érdekes lehet megnézni a kínai export számokat. Novemberben a dollárban denominált export közel 9 százalékkal csökkent. Az elmúlt harminc évben csak párszor ment negatív tartományba, mint 2008-ban, illetve 2015-ben, amikor leértékelték a kínai jüant a dollárral szemben. Ez arra késztetheti a kínai vezetőket, hogy feloldják a korlátozásokat, hogy a kínai gazdasági motor újra elkezdjen dübörögni, hiszen az export csökkenése nem jelent jót a gazdaság jövőjére nézve, valamint az áhított dominancia elérése szempontjából.
Természetesen nem szabad elfeledkezni a dollár árfolyamáról sem. Az elmúlt hetekben a dollár elkezdett gyengülni, ami a kamatemelések lassulását és hamarosan bekövetkező végét is előrejelezheti nekünk, valamint a feltörekvő devizáknak is löketet adhat. A dollár gyengülésével csökken a kínai import költsége, ami a kínai gazdaság erősödéséhez vezethet. Az év első felében stabil maradhat a dollár, viszont az év második felében gyengülésre számítunk.
A mikro és makro környezet javulásával további pozitív jeleket találunk a gazdasági előrejelzésekben. Idén még csak 3,2 százalék lehet a GDP növekedés, azonban 2023-ban akár a 4,8 százalékot is elérheti. Persze ehhez a koronavírus korlátozásoknak meg kell szűnnie, valamint az ingatlan szektornak is javulnia kell. A fogyasztók továbbra is erősek, hiszen a kiskereskedelmi vásárlások növekedése jövőre 7 százalék körül alakulhat, ami egyre közelebb van a 9 százalékos tízéves átlaghoz. A vállalati jelentések alapján szintén költekező kedvűnek tűnnek a kínai fogyasztók, hiszen a luxustermékek értékesítéseinek a növekedése a kínai vásárlók körében a legnagyobb.
A Sanghaj-i index értékeltsége ekkora esés után sem kiemelkedően olcsó, hiszen előremutató eredménnyel számolva 11,8-as P/E rátával kereskedik, míg a tízéves átlag 12, azonban, amint a növekedés visszatér a gazdaságba, premium értékeltséggel is jó vételnek bizonyulhat az irányadó index. Az indexen kívül, az egyedi részvény választások is profitábilisnak bizonyulhatnak. Az elektromosautó szektor, illetve a megújulóenergia papírok mind jó választások lehetnek, hiszen olcsón férhetünk hozzájuk. Továbbá, a bank szektorban is számtalan olyan céget találunk, aminek az értékeltsége a töredéke az osztalékhozamának, ami Peter Lynch szerint egy “screaming buy” lehetőség.
A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
A cikk előszőr a Portfolio.hu-n jelent meg.
