Soha nem látott reneszánszát éli hazánkban az állampapír-befektetés. Befektetők százezrei követik nyomon hétről hétre a Diszkont Kincstárjegyek aktuális eladási árait és kamatát, de kiemelt pletykatémának számít a Prémium Magyar Állampapír is sarki fűszeresnél.
Az állampapír a spekulánsok kereszttűzébe is bekerült, egyesek klasszikus módon árfolyamemelkedésre spekulálnak, mások pedig hosszútávú, fix kamatozású jelzáloghitelt vesznek fel azért, hogy közepes lejáratú, változó kamatozású PMÁP-ba fektessenek.
Mindeközben a piac már érzi, várja és árazza a lehetséges forgatókönyveket, amelyek közül egy biztosan véget vet majd a hype-nak. Itt elég csak a MÁP Pluszra gondolni, amely évekig sláger volt a magánbefektetőknél, mára pedig sokan el is felejtették.
Állampapír tények, a félreértések elkerülése végett
A cikk célja nem az állampapír-befektetések ostorozása, minősítése vagy degradálása. Az EQUILOR Wealth Office szakmai megítélése szerint a mindenkori állampapírok ugyanis kiváló alternatívát jelentenek a portfóliókban a magán- és az intézményi befektetők számára is.Ezt támasztja alá, hogy a kifejezetten Private Banking és Wealth Office ügyfeleknek létrehozott exkluzív alapok is gyakran tartanak különböző magyar állampapírokat a portfólióban, de azok típusát, súlyát és hozampotenciálját a portfólió menedzserek a piaci körülmények figyelembevételével folyamatosan felülvizsgálják.
Az állampapír befektetések korlátai – ezért menekülnek a befektetők
Hamis diverzifikáció érzet
Egy ország állampapírjaiban lehetetlen valódi diverzifikációt elérni, legyen szó a hazai papírokról, vagy akár a világ legerősebb államainak kötvényeiről. Kockázatkezelés szempontból nincs objektív érv arra, hogy portfóliónk 70-80 százalékát, vagy egészét egy kibocsátó eszközeibe fektessük. Akkor sem, ha a kibocsátó a hazánk, amit szeretünk és amely biztos lábakon áll, valamint szemmel jól látható kamatokat fizet.
Nincs reálhozam
A magas állampapírhozamok jól csengenek, de sajnos csak nominálisak. Az állampapírok ugyanis maximum tompítani tudták az infláció okozta erodáló hatást, követni semmiképp. Ez nem a hazai papírok vagy kibocsátó hibája, hanem a globális állampapír-piac jellemzője.
Csökkenő kamatkilátások
Az állampapírok magas nominális kamata középtávon biztosan, de jó eséllyel rövidtávon is jelentősen csökkenni fognak – olyan befektetési stratégiát tehát, ami hosszútávon is kétszámegyű hozammal kecsegtet, nem lehet rájuk építeni.
Árfolyamkockázat
Az állampapírok esetében a kibocsátó a kamatok és a tőke visszafizetésére is garanciát vállal, utóbbi azonban csak a lejárat idejére érvényes. A lejárati idő előtt nem váltja vissza az állampapírjainkat az állam, ha azt sürgősen pénzzé szeretnénk tenni, akkor azt más befektetőnek kell eladnunk a piacon, piaci áron. Ez pedig folyamatosan változik, a piaci körülmények tükrében. Egy hosszútávú papír esetében akár 20-30 százalékos negatív vagy pozitív elmozdulásról is beszélhetünk a névértékhez mérten.
Visszaváltási jutalék – egy forró téma a PMÁP kapcsán
A jelenlegi slágerterméknek számító Prémium Magyar Állampapír kapcsán hónapok óta forró témának számít a visszaváltási jutalék. Ez jelenleg 1-2% is lehet, ami végülis vállalható – bő 15% feletti adómentes hozammal számolva elméletileg pár hét alatt eltűnhet ez a kockázat a befektető számára.
Elméletileg! A gyakorlatban azonban semmi sem garantálja, hogy mindez így is marad a jövőben.
Sőt, egyre több elemző, portfólió menedzser és gazdasági szakértő véli úgy, hogy reális esély van a visszaváltási feltételek szigorítására abban az esetben, ha a befektetők tömegével szeretnék kitárazni a PMÁP-ot a portfólióból.
A visszaváltás költsége akár egy tollvonással a többszörösére emelkedhet, de akár a visszaváltás idején (a likviditásán) is szigoríthat a kibocsátó.
Menekülnek a befektetők, de hová?
Egyre több befektető fedezi fel állampapír alternatívaként a kötvényalapokat, amelyek a magyar állampapírok mellett külföldi állampapírokat és befektetési minősítésű vállalati kötvényeket is tart a portfólióban.
Ezek közé tartozik például az Equilor Alapkezelő Private Wealth Management alapja, amit kifejezetten magas vagyonnal rendelkező, exkluzív ügyfelek igényei alapján hívtunk életre és egy alapban képes ötvözni a hazai állampapírok adta előnyöket és megoldást nyújtani az állampapír-befektetések korlátjaira.
- Széleskörben diverzifikált, állami garanciával és befektetési minősítéssel rendelkező kötvényeket tartva a portfólióban.
- Reálhozam potenciállal rendelkezik: a közelmúltban is felülteljesítette a benchmarkot (RMAX) és erre jó esélye van a közeljövőben is.
- Csökkenő alapkamat esetén is jól teljesíthet, hiszen nyereséget képes realizálni a kötvényárfolyamok emelkedése esetén.
- Transzparens, kiszámítható költségekkel rendelkezik.
- Alacsony alapkezelési díj.
Mit mond a Wealth Office tanácsadó?
A lecsengőben lévő állampapír hype és a megfelelő állampapír alternatíva kiválasztása kapcsán megkérdeztük Dobó Istvánt is, aki az Equilor Wealth Office igazgatójaként rendszeresen szembesül a HNWI ügyfelek hasonló kérdéseivel, igényeivel és aggodalmaival.
„A PWM alapunk befektetési stratégiáját úgy határoztuk meg, hogy alacsony volatilitás mellett állampapírokat meghaladó hozamokat tudjunk biztosítani befektetőinknek. A lakossági ügyfeleink is előszeretettel választják kimagasló hozama és az alacsony költsége miatt, így a PMÁP által biztosított 16% hozamot is sikerült időarányosan felülteljesítenünk.
Vállalati ügyfeleink számára viszont a kereskedelmi pénzintézetek által nyújtott betéti kamatok és nem lakossági állampapírok hozama felett jelentős hozamtöbbletet tudunk biztosítani, így számukra olyan egyértelmű alternatívát nyújtunk, amely a betétekkel szembeni értékpapír előnyöket biztosítva, könnyű, alacsony költségű és kiszámítható visszaválthatóság mellett a diverzifikáció alaptétele is érvényesül.”
A fentiek alapján kijelenthető, hogy egyre aktuálisabb téma a Private Banking, HNWI és Wealth Office ügyfelek esetében az állampapír-túlsúlyos portfóliók felülvizsgálata, netán visszahívás kérése a témában, pénzügyi szolgáltatójától.
Javasoljuk független, objektív és elsődlegesen sikerdíj fókuszú szolgáltató véleményét kikérni a témában, aki ténylegesen az ügyfélérdekek alapján dönt, nem intézményi nyomásra, sales kvóták alapján.
