A Fed múlt heti 25 bázispontos kamatemelése nem lepte meg a piacokat, azonban Jerome Powell Fed elnök beszéde sokkal galambabbra sikerült, mint azt a befektetők várták. Elhangzott, hogy a soft-landing egyre valószínűbb és ugyan további kamatemelésekre kell számítani, az óvatosabb megfogalmazásból a piaci szereplők az évvégi kamatvágást is belebegtették. Véleményem szerint azonban a piaci szereplők túlságosan optimisták és az elmúlt hetek ralija hamarosan kifulladhat, így a portfóliókat érdemes lehet ennek megfelelően pozícionálni.
Ugyan a jegybank elnök beszédét követően a befektetők elkezdték venni a részvényeket, mintha nem lenne holnap, csütörtökön jött a feketeleves, hiszen jelentettek az óriás tech cégek, nevezetesen a Microsoft, Amazon, Alphabet, és az Apple. Ugyan nem mindegyik cég jelentése okozott csalódást, mégis gazdasági lassulásra utaló jeleket olvashattunk ki a sorok közül. Az Apple Iphone eladásai csökkennek, illetve a többi vállalatnál pedig a reklám bevételek nyomás alatt vannak, ami a marzsok szűkülését eredményezte. A januári gazdasági adatok azonban remek képet festenek az amerikai gazdaságról, de ebben az esetben a “good news is bad news” tétel érvényesül, hiszen ugyan a munkaerőpiac szűkös és minden adat azt mutatja, hogy aki akar továbbra is tud dolgozni, ez arra késztetheti a jegybankot, hogy tovább emelje a kamatokat, hiszen a gazdaság elbírja a magasabb kamatszintet. Pénteken a foglalkoztatottsági adat szerint 517.000 új munkahelyet hoztak létre januárban a vállalatok, míg az elemzők csak 188.000-re számítottak, valamint a munkanélküliség 3,4 százalékra csökkent, ami az elmúlt 54 év legalacsonyabb szintje. Biztató, hogy a munkaerőpiac szűkössége ellenére a bérek emelkedése elkezdett lassulni, tehát már nincs inflatórikus hatása, illetve reál értelemben csökkennek. Az adatot követően a terminal ráta ismét 5 százalék fölé emelkedett és egyre kevésbé várható kamatvágás az idei évben. A jövő heti inflációs adattal kapcsolatos becslések szerint a januári áremelési hullám következtében a korábbiaknál jóval nagyobb havi értékre lehet számítani.Az atlantai Fed elnöke, Raphael Bostic, szerint az erős foglalkoztatottsági adat következtében akár az is lehetséges, hogy magasabbra kell emelni a kamatszintet, mint azt a jegybankárok eredetileg gondolták.
A januári emelkedést követően, úgy gondolom, hogy feszítetté vált a piac és hamarosan egy korrekció jöhet, hiszen ismét a FOMO irányítja a piaci tranzakciókat, vagyis, hogy a befektetők félnek, hogy kimaradnak a piaci emelkedésből. Ugyan ez teljesen érthető a múlt évi horribilis hozamokat követően, a jelenlegi kilátások következtében nem indokolt a rali folytatódása. A negyedéves jelentések olvasását követően a vállalatok nem optimisták az idei évvel kapcsolatosan, illetve egyre több céltartalékot képeznek, hogy felkészüljenek a nehezebb időszakokra. Ugyan eddig a fogyasztók stabilak voltak, a hitelkártya tartozások elérték a 950 milliárd dollárt, ami soha nem látott szintet jelent, illetve a megtakarítási ráta 3,4 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy egyre eladósodottabbak a fogyasztók, így egyre kevesebbet fognak költeni. A megtakarítási ráta azonban minimálisan elkezdett emelkedni, ami szintén a fogyasztás csökkenését vetíti elénk, ami valójában már most látható, hiszen decemberben több, mint egy százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi fogyasztás.
Számtalan indikátor jelzi, hogy egy nehéz időszak elé néznek a befektetők és az egyik ilyen mutató az amerikai bóvli kötvények és a három hónapos amerikai diszkontkincstárjegy hozamok közötti spread alakulása, ami jelenleg nagyon alacsony és historikusan a rosszabb tőkepiaci teljesítmények előfutára, amit a lenti ábra is jól mutat.
Véleményem szerint a kapzsiság eluralkodott a piaci szereplőkön és sokan továbbra is veszik a részvényeket, azonban valószínűleg a rali ki fog fulladni. Az S&P 500 cégeinek körülbelül fele tette közzé negyedik negyedéves teljesítményét, azonban sok vállalat várakozáson aluli teljesítményről számol be. A negyedik negyedévre vonatkozó összevont eredménycsökkenés eddig -5,3%, valamint csak a cégek 70 százaléka teljesíti felül az eredményvárakozásokat, ami elmarad a 77 százalékos 5 éves átlagtól. Szintén érdekes, hogy a három hónapos dolláros LIBOR 4,8 százalék, vagyis ennyiért hajlandóak a bankok kölcsönadni egymásnak dollárban három hónapra, illetve az S&P 500 earnings yield-je pedig 5 százalék körül van, ami azt jelentheti, hogy a kockázatvállalásért nem jár tetemesebb felár, tehát a piaci kockázatot szinte nullára árazza a piac, ami óvatosságra int.
Szintén érdemes megnézni az elemzői várakozások alakulását, hiszen egyre több guru mondja azt, hogy az elemzői várakozások nagyon optimisták a mostani környezethez viszonyítva. Jelenleg az év végére 217-es EPS-t vár az elemzői konsenzus az S&P 500-nak, ami egy 3 százalékos csökkenésnek felel meg, míg jövőre már egy 6 százalékos bővülést várnak az elemzők.
Az indexek felértékelődését követően olcsónak se mondható az amerikai piac, hiszen a 2023-as várható eredménnyel számolva 18,5-szeres értéken kereskedik az S&P 500, míg a tízéves átlag 17,5 körül van. A 2 százalék körüli részvénykockázati prémium bőven a tízéves átlag alatt van (5,97%), tehát ez alapján drágának mondható az index, illetve a kötvény hozamok újdonsült emelkedése rontja a részvénypiacok kilátásait.
Véleményem szerint érdemes a januárban szerzett profitokat realizálni és egy óvatosabb portfóliót kialakítani a következő időszakra, hiszen több lefelé rejlő kockázatot látok, mint további teret a ralinak.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik az Equilor Alapkezelő hivatalos álláspontjával.
A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
A cikk előszőr a Portfolio.hu-n jelent meg.
